###
Emlékezzünk
a mohácsi csata 485.évfordulóján
olajfestmény
Dr.KF alkotása
2011.
###
Tisztelt látogatók!
Lassan, de tavaszodik, ragyogó napfénnyel, új kíhívásokkal.
A téli hónapokban portré festészettel foglalkoztam, kisérleteztem, íme egy kép
###
##
BÉKÉS BOLDOG KARÁCSONY KÍVÁNOK MINDANNYIUNKNAK!
2010.
##
2010. évben készült képeimből összeállított válogatás bemutatása
Baján a Dr. Alföldi József tér 1 sz. alatt
Megtekinthető 2010.12.20-2011.03.31.
##
Köszöntök mindenkit
október 18-án
Szent Lukács napján
a
festészet ünnepén
##
2010. augusztus 30-án 17.00
nyílik
a bajai
Civil és Közösségi Házban
(Széchenyi u.2-4.)
"HAZÁÉRT"
című kiállításom
Megnyitja
Borszéki Tivadar
ny.vezérőrnagy
Közreműködnek:
Rekettye Péter vers, Bach Sebestyén trombita
A kiállítás megtkinthető
2010.08.31.09.17-ig.
Naponta 10.00-19.00 óráig.
A bemutatón a millennium alkalmából készült képeim és az azokhoz újonnan festett, rajzolt részletek és vázlatok kerülnek közszemlére.
A kiállítás megtekintésére mindenkit szeretettel várok.
##
BEZÁRTA KAPUIT
A 15. ALKALOMMAL MEGRENDEZETT
Bozsó János
nevét viselő művésztelep.
15 festőművész, grafikus, szobrász
alkotásaiból nyílt kiállítás
a keceli
Városi Könyvtár és Művelődési Házban.
A bemutató megtekinthető
2010.június 4-ig.
##
Életképek az alkotótáborból
Csuta György festőművész, grafikus munka közben
##
U.Bazan Vladimir festőművész dolgozik
##
Mág Tamás festőművész alkotás közben
##
Dr.KF 2010. "Kapirgálók" 70x50 cm-es olajfestménye,
##
2010.május 22.
##
Dr.Kincses Ferenc solti kiállítása
(2010.04.26-05.07.)
Madár István emlékére.
Megnyitó beszédét elmondja
Kovács János
Solt város alpolgármestere
Kedves emlékező és művészetkedvelő Barátaim!
Ha belegondolunk, lehet abban valami sorsszerűség, hogy ha valaki magyar létére Párizsban, a művészetek egyik fellegvárában születik és Kincses Ferencnek hívják (a Ferenc név egyébként a Franciscus – azaz francia fiú magyar megfelelője) kincset, talentumot, tehetséget kap ajándékba az élettől, mely tehetség elkíséri egész életében.
Vele született tehetségénél, szorgalmánál, érzékeny, nyitott lelkületénél fogva, művészetpártoló családban, a Duna és a Sugovica közelségében, Baja varázslatos atmoszférájában Kincses Ferencnek sikerült az ösztönös gyermekkori, ifjúkori művészpalántából tudatos, sokszínű, egyéni látásmódú festővé érnie.
Kincses Ferencre és gyönyörű, különleges alkotásaira ráillik Goethe egyik érdekes gondolata: „A művészet, a kimondhatatlan tolmácsa.”
A mai kiállítás anyaga is ezt példázza.
Mindannyiunk nevében köszönöm, hogy elhozta hozzánk képeinek egy részét, köszönöm, hogy együtt emlékezhettünk Madár Istvánra és remélem, hogy lesz még alkalmunk máskor is megszemlélni művészetének különleges gyümölcseit.
Ezzel a kiállítást megnyitom.
Kovács János
Fotó Dr.Gál Zoltán
Nézők a kiállításon
***
Számadás..2010.01.02.
1998-tól számítom a festészetben, az intenzív újrakezdést, e munkásságom 13. évbe léptem..
##
Megnyílt jubileumi tárlatom
65 kiállítás 75 éves életkor
Baján a Belvárosi Bemutatóteremben
(Baja, Szentháromság tér 11.)
Látható 2010.január 11-ig.
Gyülekezik a megnyitó közönsége
Balról-jobbra; Horváthné Bálint Klára, Jász Anikó, Kincses Benedek (7), Dr.Kincses Ferenc, Dóri Éva
Köszönti a megjelenteket Bálint Klára
A Baja Művészetéért
Kulturális Egyesület
nevében
2009.12.13.
#
Jász Anikó
elmondta
##
##
PARKOLÓ CSONAKOK
2013.
##
Magyar Ari
Egy kiállítás margójára
Mi végre vagyunk itt a földön,
A szebbért küzdeni erőnk felett?
Vagy, hagyni felettünk elfutni az időt
És a semmittevéssel leélni az életet?
Utunkat fényes csillag jelölte,
Fényt gyújtott a lelkünkbe ő.
A lángot nem hagyhatjuk kihunyni
Bár ehhez munkálkodnunk kell,
S szükségeltetik egyre több belső erő!
S íme, a bátorítás, az erő kútforrását
sorsom mellém rendelte már…
Szülök, barátok szemében bíztatást látva,
új erőt kapok tőlük a munkám során.
Kezem munkája szívemet hordozza,
Bele szőve a múltamat, jelent, s a jövőt!
Szülök, tanárok, barátok szép adománya
A bátorítás, tanítás, segítés – benne fellelhető.
Hiszek a szépben, mely, mint a hullám
Az eldobott kőtől vízben terjed a felületen!
Mindazt a szépet, mit nekem adott az élet,
köszönet képen eldobom én most,
hogy hullámozzon tovább szíveteken.
versét
###
ELŐSZÓ Kincses Ferenc képeihez
Egy kiállítás minden alkotó életében ünnep, mert művei végre (vagy ismét) céljukhoz érnek. A nagyközönség számára elérhetővé, mustrálhatóvá válnak. Szándékom ez utóbbi igét hangsúlyozni. Amikor egy festményt szemügyre veszünk, a nagy egész adta első benyomás után annak minden apró részletét elemezve, értelmezve csemegézünk rajta. Kérem, ez az igazi műélvezet. Nyitottság kell hozzá, hogy a befogadó akarja a képet megérteni, a részletekig menően feldolgozni, és akarjon egy kicsit azonosulni az alkotóval.
De természetesen ehhez olyan művekre is szükség van, amelyek lehetővé teszi a befogadás folyamatát. Mi kell ehhez? A recept, ami egyébként mindenki számára elemeiben lehet apró eltérésekkel tűzdelt – lásd mint sajátosság – a téma, jelentés és tartalom vagy más aspektusból az anyag-technika, téma és alkotói individuum hármas viszonyában írható le.
Előttünk áll egy festő, aki idestova 60 éve nem ejti ki a kezéből az ecsetet, hihetetlen kitartással és munkabírással alkot. A képek témáit vizsgálva szerencsések vagyunk, mert a figurativitás, a valós világból merített természeti jelenségek leképezésével sokak számára érthető, könnyen befogadható és felfogható alkotói munkák ezek.
Az életműben sokrétű, minket, embereket érintő „témák” születtek merítve a bibliából, a természetből, a városból, az emberi kapcsolatokból, más szemszögből vizsgálva az életet meghatározó, szabályozó dolgainkból: megjelenik a munka és a szabadidő, mint a mindennapjainkat egyensúlyozó tényezők, de emellett a történelmi események és a képzeletvilágunk alkotta képek is jól megférnek együtt.
Egy életút tárul fel előttünk, aminek egyesek részei is lehettek, és ezt mi csak irigyelhetjük Tőlük. Ugyanakkor mindannyiunk számára példaértékű annak a kitartó munkának eredménye, melynek csak töredékét láthatjuk. És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Dr Kincses Ferenc professziója nem a festészetében nyilvánul meg, mégis festészete érvényesíti a professzióját. Mit is jelentenek ezek a sorok? Valakinek van egy, a mindennapi megélhetését biztosító munkája, és amellett áldozza szabadidejét az alkotásnak. Vállalja a megmérettetést, vállalja a kritikát, vállalja a küzdelmet, amely minden egyes alkotás megszületésekor bennünk zajlik. Mindezt boldogan teszi.
Mindezt megerősítendő: jó, ha nem feledkezünk meg arról, hogy ez a tárlat tanúbizonysága annak, hogy az alkotó tevékenység lelki békénk és önismeretünk egyik meghatározó eszköze. Gazdag érzelemvilág tükröződik a festményeken, amelyek legtöbbje vidám hangvételű, hullámzó vonalvezetésű, élettel teli kép. Nem jelennek meg homogén színmezők előttünk. Ez előbbi jelzők mind pozitív jelentéstartalommal bírnak. A tiszta, telített színek alkalmazása nyílt és őszinte, gondolkodó személyiségre utalnak.
Természetesen belelátunk egy-egy meghatározó művészettörténeti korszakot is művekbe. Az expresszionizmus jut most eszembe, mert a nagy csavarodó, eleven színes felületek azt a nyers, belső állapotot juttatják kifejeződésre, amely kevésbé akar megfelelni a lágy természeti harmóniák visszatükrözésének. A következő benyomás a gyermeki lélek megjelenítése, a bohócok ábrázolásával a játék és a valós élet közötti fura fintor kirajzolódása. Nekünk, felnőtteknek ez a téma nyilvánvalóan más jelentéstartalmakat hordoz, nem mindig felhőtlen, gondtalan érzelmeket vetítve. A bohóc polarizált, szimbolikus alak, amely vagy az egyén rejtőzködését vagy a felszínes szórakoztatást juttatja eszünkbe. A művészettörténeti pályafutása (harlekin, crown) az 1700-as évektől kezdve töretlen, és a cirkusz világából a képzőművészet szívesen merít témákat, hiszen egymáshoz közel álló tevékenységet idéznek. És mi van, ha a bohóc maga a festő? Ő most könnyeden szórakoztat mindannyiunkat, vagy komoly gondolatok elé állít minket?
Azt gondolom, hogy a választ nyugodtan Önökre bízhatom.
Dóri Éva
Beszélgetés
50x70 cm olaj, vászon
##
kattintás a 3. Linkre
#
A festészet olyan művészet, mely csak az érzelmek megosztásával létezik, elsősorban magával szemben, aztán másokkal.
###
Itt a tél...
###
NÉHÁNY SZÓ A FESTŐRŐL
Dr. Kincses Ferenc
Párizs, 1934
1947-től számítom, hogy kellő alázattal és érdeklődéssel nyúltam a ceruza, ecset és egyéb képalkotó szerszámokhoz. Utamat e téren is sokan egyengették. Voltam dekoratőr, illusztrátor, műszaki-rajzoló és sok minden, ami összefüggött az értelmes rajzolással, festéssel. De végül is a táblakép festészetnél kötöttem ki. Most, mikor már számadást is készíthetek, megkíséreltem összeszámolni, hogy eddigi életem során hány képnek nevezhető alkotást készítettem. Ezer körüli szám jött ki. Nagy részüket sikerült - több mint ötven kiállításon, (ebben a virtuális kiállítások is szerepelnek) – a nagyközönségnek is bemutatnom. Büszke vagyok arra, hogy külországban, és idehaza is sok család tisztelt meg azzal, hogy otthonát képemmel díszítette. Szeretek sokat rajzolni, sorozatokat festeni. A millenniumi ünnepségekre készített „Magyar csaták” sorozat képein, egy-egy évszázad nagy csatáit igyekeztem megörökíteni. Kedvencem közé tartozik a „Szerelem és gyümölcse” első és második sorozata, és még sorolhatnám… tájak a Duna mentén, halászok, az Alföld tanyavilága, bibliai eseményeinek feldolgozása, és Ex Librisek rajzolására is vállalkoztam. Mostani bemutatkozásomon, melyet „Kincses Keresztmetszet Kiállításnak” (KKK) neveztem, szeretném érzékeltetni a különféle témákhoz való vonzódásomat.
Kérem, tekintsék meg virtuális kiállításomat!
Baján, 2008. május 1-én
###
Lassan tíz éve - 1999 novembere, decembere - annak,
hogy ismét nagy intenzitással kezdtem rajzolni, festeni. Mi is fordított újra a festészet irányába? Ma már nehéz lenne pontosan meghatározni az okokat, vagy akár egy, ezt kiváltó eseményhez kötni a visszatérést. Fantáziálni nem akarok. Szóval elkezdtem, újra kezdtem.
Felsorolok pár kiváltó okot: nagyon jó minőségű rajzkartont láttam a papírboltban, és eszembe jutott, hogy milyen sok pasztellképet készítettem valaha. Vettem. Megkerestem a régi pasztellkrétáimat és a rajztáblámat. Mivel más hely nem nagyon volt, a konyhában kezdtem képeket festeni.
Kaptam egy Bozsó-festményt. Nézegettem, tetszett, és arra gondoltam, miért ne festenék én is ilyeneket.
Megkérdezték, mit szeretnék szülinapomra. Festéket, ecsetet kértem. Vettem vázlatfüzeteket, előkerestem régi szerszámaimat, festőállványomat (akkor bántam nagyon, hogy a nagy állványomat eladtam!), s régi munkáimat is előkerestem. Szóval számadást és leltárt készítettem.
Az első pasztellképek tetszettek, biztatást is kaptam. Adtam képet, és kaptam ellenértékként festéket, kellékeket. Beindult a „gépezet”. Témakeresés, helykeresés, sok-sok munka. Újabb biztatás.
És az első kiállítás megszervezése! Összejött, sok érdeklődővel. Ki is ez a fickó? mit akar?... kíváncsiság, kajánkodás, de sok-sok jóindulattal ösztökélés is a további munkálkodásra. Na, igen, az irigység: „jó neked, azt csinálod, amit szeretsz…”
Tíz év múlt el, s elkészült mintegy félezer festmény, ezernél több grafika és számos egyéb műalkotás. Újabb és újabb kiállításokon mutatkozhattam be. Beléptünk a virtuális világba. Képeim falakra, honlapokra, kereső rendszerekbe, e-újságokba kerültek. Nagyon sokan látták, mit és hogyan teszek, alkotok.
Tíz év: rengeteg esemény a családban, a világban! Mind-mind hatott rám, és a napi 24 órából 18-at festészettel (álmomban is!) foglalkozó életemre.
Úgy éreztem, örömet és szépséget tudok adni, és ez jó volt. Sok biztatást újra és újra, „ne hagyd abba!” felkiáltással.
Jövőre a 75. évembe lépek, sok egyéb évforduló és esemény is lesz szűkebb családomban. Szeretném azzal, amit ma művelek - a festészettel is -, kerekebbé tenni e nagy lehetőséget, amit sorsomtól KAPTAM.